Nagyerdei Pálinkaműhely - Alázat és szakmaiság
A pálinkakészítés egy nagyon összetett, precíz munka kezdve a gyümölcs kiválasztásától a lepárláson át a kész termék pihentetéséig. Egy olyan szakma, mely a sok évtizedes igénytelenség árnyékából kíván kilépni és elfoglalni méltó helyét a magyar gasztronómiában. Én ehhez a törekvéshez kívánok csatlakozni, hogy a minőségi pálinkafogyasztás minél szélesebb körben tudjon elterjedni. Fontosnak tartom, így a folyamatos fejlődés érdekében alkalmanként pálinka versenyekre járok, szakdolgozatokat olvasok, pálinka mesterekkel konzultálok és bírálóként számomra ismeretlen gyümölcsökkel ismerkedek. Ennek a szakmának a lényege az aromavadászat, tehát megtalálni a legízletesebb gyümölcsöt és annak vezéraromáit átemelni a végső termékbe.
Kedvenc és különleges gyümölcsök amik tökéletesek pálinkának:
Szomolyai fekete cseresznye - Eredete az 1880-as évekig nyúlik vissza és legnagyobb mennyiségben az Eger melletti Szomolyán termesztik. Zamatos, szinte mézédes cseresznye fajta köszönhetően a magas cukortartalmának. Pálinkájában megtalálhatóak egyaránt a virágos és a csokis, karamellás jegyek is egy kevés marcipánnal. Elsőre talán szokatlan lehet ez az ízkavalkád, de érdemes megkóstolni.
Újfehértói fürtös meggy - Egy viszonylag fiatal fajta, amelyet Debrecentől északra termesztenek. A gyümölcs nagyon finom, telt ízekkel rendelkezik, kiváló akár szörpnek, lekvárnak. A belőle készült pálinka rendkívül intenzív, hozza azt az igazi meggyes, fanyarkás, picit mandulás ízvilágot amire sokáig lehet emlékezni. Az egyik személyes kedvenc.
Besztercei szilva - Egy ősi magyar fajta, a beregi térség egyik legismertebb gyümölcse. Ismertető jele az apró megnyúlt forma, ízben pedig az a sokszínűség, amit nagyon kevés szilva tud csak. Ez a szilvapálinka mélyebb, lekvárosabb, enyhén fűszeres ízvilággal rendelkezik, egy megbízható és csodálatos alapanyag bármit is kívánunk belőle készíteni.
Magyar kajszibarack - Országosan szinte mindenhol, a belőle szelektált gönci magyar kajszi pedig Boldogkőváralja nagyobb vonzáskörzetében termesztett fajta. A főzés technológiája nagyban befolyásolja hogy inkább virágosabb, könnyedebb vagy lekváros, teltebb ízvilágú végterméket kapunk. Bárhogy is, egy örök kedvenc a magyarok körében, az egyik legkedveltebb pálinka.
Fekete ribizli - Más néven ribiszke, amit a gyógyászatban már évszázadok óta használnak, C-vitamin tartalma nagyon magas. Piros testvérénél erőteljesebb, intenzívebb aromájú, felhasználása igen sokrétű. Rendkívül megosztó párlat készül belőle, először kóstolva vad és erősen markáns ízekkel találkozhatunk amiben szokatlan módon megjelenik a bors, a menta és a citrusfélék.
Szabolcsi alma - A Magyarországon termesztett 200 fajta közül számos megtalálható Szabolcsban, amelyek igazán kiemelkedő adottsággal bírnak. Frissen fogyasztva legtöbbjük édeskés, illatos így bármilyen feldolgozásra ajánlott. A szabolcsi almapálinka finoman gyümölcsös, zamatos és egy kicsit fűszeres. Könnyed fogyasztású, így elmondható, hogy egy jó választás lehet bárkinek.
Muskotályos szőlő - Lényegében egy gyűjtőnév, amit az 1400-as évek óta használnak hazánkban az illatos, zamatos fehér szőlőkre. Legyen az Sárgamuskotály, Mátrai muskotály, Pölöskei muskotály vagy Irsai Olivér mindegyiket szeretjük frissen fogyasztva vagy akár bornak, pálinkának. Egy igazán gyümölcsös, parfümös, édeskés, könnyen fogyasztható termék.
Fekete szeder - Gyógyászati és élelmiszer ipari felhasználása régóta köztudott, viszont a városi ember számára talán egy kevésbé ismert gyümölcs. Magas C-vitamin tartalmú és egyes fajtái rendkívül édesek. Egy nagyon vagány, intenzív, karakteres bogyós párlat készül belőle, mely a kereskedelmi forgalomban is a ritkább tételek közé tartozik.
Vilmos- és Piros Vilmoskörte - A sárga Angliából, míg piros "mutáns" változata Ausztráliából származik. Íz, illat, intenzitás, gyümölcsösség szempontjából egy csúcskategóriás fajta, így mind gyümölcslében, mind pedig pálinkában igen kedvelt. Nagyon harsány, nagyon illatos, keveredik benne a virágosság a fűszerességgel, egy igazán megnyerő pálinka, aminek elkészítéséhez nagy gyakorlat szükséges.
Kökény - A Kárpát-medencében egy őshonos bogyós "vad"gyümölcs, amely mindenhol megtalálható. Fanyarkás ízvilága miatt nyersen nem fogyasztják, lekvárnak, likőrnek viszont ideális. Nehezen begyűjthető, kevés erjeszthető cukortartalma miatt kevesen főznek belőle pálinkát, viszont íze semmihez sem fogható, egy nagyon komplex ízbomba, az egyik személyes kedvenc.
Csipkebogyó - Egy másik őshonos faj. Rendkívül magas vitamin tartalma miatt gyógyászati felhasználása igen széles. Ezen túlmenően a belőle készült lekvár, szörp, vagy tea szinte minden háztartásban megtalálható. Pálinkát nagyon ritkán készítenek belőle, kóstolva egy nagyon összetett, eddig nem ismert ízvilág elevenedik meg, benne mazsolás, étcsokis, diós karakterekkel. Nem mindennapi...
Birs - Ázsiából származó, 4000 éves gyümölcs, aminek 15 fajtáját ismerik szélesebb körben. Húsa kemény, ízre fanyarkás így frissen nem fogyasztják, inkább kompót, lekvár valamint birsalmasajt készül belőle. Nehezen feldolgozható, tisztítása körülményes, cefréjének elkészítése igazi művészet, így a belőle készült pálinka egy valódi szakmai mérce. Komplex, citrusos, kompótos. A kedvenc tétel.
Fertődi málna - Csúcskategóriás gyümölcs, a belőle készült pálinka az egyik legkülönlegesebb. Édeskés, zamatos, parfümös illata majd íze azonnal magával ragadja a fogyasztót. Hazánkban már csak nagyon kis területen termesztik, a betakarítása költséges, a cefréje pedig hamar romlik és igen kicsi a kihozatala. Egy ilyen tételt kóstolni egy különleges pillanat, egy gasztronómiai élmény.
